Ha egy képzeletbeli űrhajóra ülünk és letekintünk a Földre, mit látunk? Azt, hogy a Föld felületén hihetetlenül sok autó, repülõ, hajó és ipari üzem fogyasztja a Föld gyomrában lévõ már nagyon kevés olaj- és gázkészletünket. 10 évvel ezelõtt Teller Ede, a világhírű fizikus még 40 évre elég készletet jósolt.

  Õ akkor még nem tudta, hogy arab földön háború lesz és nem csak az autók, de a háborúk következményei is a Föld energiakészleteinek rohamos csökkenését okozzák, amit ma a drasztikus olajáremelések egyértelműen igazolnak.

Sokan úgy gondolják:
  Nem baj, ha elfogynak a készletek, kitalálják addigra a víz bontását és azzal fognak működni az autók, a repülõk, a motorok, a gépek, a közlekedési eszközök. Aki ezt a berendezést kitalálja, remélem lesz annyi esze, hogy nem vezeti be, ugyanis attól a pillanattól meg vannak számlálva a Földön az élõlények percei.

Hölgyeim, uraim csak egy kicsit gondolkozzanak!

  Önök szerint az a pohár víz, amit 10 perccel ezelõtt megittam, kipisilhette-e valamikor Mátyás király, Petõfi Sándor vagy egy õsember évezredekkel ezelõtt? Igen, igen, igen…

  Igen! Sõt az adott pohár víz vagy sör, amit én 10 perc múlva fogok meginni, lehet, hogy a dédunokáim is legalább egyszer vagy többször fogják felhörpinteni a finom ebéd után.

  Tetszik, nem tetszik, de a Földnek ugyanaz a vízkészlete van ma is, mint évezredekkel ezelõtt. Ugyanaz a csepp víz, amit a legfinomabb whiskyben ma lecsúszik a torkomon, évezredek óta megvan a Földön, és ha valamilyen õrült nem rontja el, (remélem évezredek múlva is) egy-egy pohár sörben, whiskyben, vagy egyszerűen egy pohár málnaszörpben megtalálhatjuk majd több millió év múlva is.

  Üljünk csak vissza arra a képzeletbeli űrhajóra, ahonnan azt is látjuk, hogy a Föld kívülrõl sehonnan máshonnan nem kap külsõ energiát, csak a Napból.

Tehát ha még több ezer évre akarunk berendezkedni, végre észre kellene venni, hogy annyi energiát fogyaszthatunk, amennyit nap mint nap kapunk ettõl a csodálatos égitesttõl. Mondanom sem kell, fittyet hányunk minderre. Mit nekünk napenergia? Teljes gõzzel használjuk a nagyon is véges energiakészleteinket. Unokáink nem számítanak, csak mi magunk! Ne felejtsük el, hogy a Földet unokáinktól kaptuk köl-csön. Nem mindegy, hogyan ad-juk vissza.

  Ha a napsugarak egyszerre sütnek a vízre és a szárazföldre, akkor azok különbözõ mértékben melegszenek fel. A Földnek kisebb a fajhõje, mint a vízé. Gondoljunk csak arra, hogy a tengerparton délelõtt kisüt a nap, a homok, amiben tapicskolunk, nagyon hamar olyan forró lesz, hogy szinte ugrálunk rajta (a víz kellemesen langyos vagy netán hideg marad, s késõbb melegszik fel), ekkor a levegõ elkezd a part fölött fölfelé áramlani, a parton így „vákuum” keletkezik, ezért azután a víz fölötti levegõ azonnal elkezd áramlani a szárazföld felé. Máris elkészült a szél. Délután hasonló fizikai folyamatok zajlanak le, csak ellentétes irányban.
  Aki vitorlázik, tudja, hogy a Balatonon délelõtt tavi, délután parti szél fúj. A nagyobb szélviharok is hasonló elv alapján készülnek csak távolabbi vizek és a szárazföld is beleszól a dologba.

  Mert rajtunk kívül mindenki észrevette, hogy a szél, mint energia, a fent említett okok miatt még pár ezer év múlva is működik, tehát be kell rá rendezkednünk, még pedig minél hamarabb, s a már nagyon kevés olaj- és gázkészleteinket el kell tenni az autók, repülõk részére. Elég nehéz ugyanis a szélkerékkel hajtott repülõt elképzelni.

  Kérdés, hogy addigra lesz-e még Földünk, ahová a szélkerekeinket megépíthetjük. Vagy addigra eladjuk termõföldjeinket a sógoréknak fillérekért.

  Csak mi dugjuk a fejünket a homokba (évszázadok óta ehhez szoktunk hozzá, miért is tennénk ezt most másképp). Fontos, hogy minden idõben minimum 100 évvel maradjunk le a környezetünkhöz képest. Mi mindig csak akkor ébredünk, amikor már nem tudunk csinálni semmit.

  Ne aggódjanak, õk is adnak el majd nekünk valamit. A szélkerékkel létrehozott elektromos energiát, de azt jó drágán. Azt se felejtsék el, hogy végtelen számban szélkerekeket sem lehet építeni, mert akkor felboríthatjuk a Föld energiaegyensúlyát.

  Fontos, hogy a Nap által a tengerekbõl elpárologtatott víz felhõ formájában védje a légkört, és vizet szállítson a szárazföld fölé. Itt azután esõ formájában biztosítja az ivóvizet, ami nélkül még a legokosabbak és a leggazdagabbak sem tudnak életben maradni.

  Nem mindig akkor van azonban szél, amikor nekem áramra van szükségem, ezért azt találták ki, hogy a szélkerekek által termelt árammal vizet szivattyúznak fel egy tározóba. Attól függõen, hogy mikor és mennyi áramra van szükség, a vizet egy csövön vagy vízesés formájában leengedik és egy áramfejlesztõ berendezéssel újból elektromos energiát hoznak létre.



  Most már csak azt kellene kitalálni, hogy az így nyert elektromos energiát hogyan lehetne megsokszorozni.

Hiszik, nem hiszik, de már ezt is kitalálták.

  Mi is az a hõszivattyú? Egy olyan berendezés, ami egy kompresszorral az egyik oldalán nagyon hideget, a másik oldalán nagyon meleget állít elõ.
  A berendezés önmaga egyensúlyban van. A hideg oldalon –70 C-t, a meleg oldalon +70 C-ot állít elõ. Így a hideg oldalán még a –20 C-os levegõbõl vagy folyadékból is képes energiát elvonni, míg a meleg oldalon fűt és egyúttal meleg vizet állít elõ.
   A kérdés most már csak az, honnan vegyem el az energiát. Levegõbõl, földbõl, talajvízbõl, támfalból stb. A berendezés árammal működik, de képletesen 1 Ft árammal 4,7 Ft-ot vesz el a környe-zettõl, s így 5,7 Ft-ot tudok hasznosítani, miközben csak 1 Ft-ot kell fizetnem.
   A világ tudósai azon dolgoznak, hogy kifejlesszék a leggazdaságosabb és a legötletesebb berendezést, amivel hosszú távon tudjuk energiakészleteinket biztosítani. Európa vezetõ hõszivattyú-kutató bázisa az Alpha-Innotec GmbH, aminek székhelye Svájcban van, de gyárai Németországban és Svédországban találhatók.
   A gyár törekszik arra, hogy a berendezéseiben a legtökéletesebb alkatrészek legyenek. A repüléstechnikában jól bevált amerikai kompresszorok mellett Svédországban készült hõcserélõt és német Siemens elektronikát építenek be rendszereikbe.
   Nyugodtan kijelenthetjük, hogy összeszedték a világ csúcstermékeinek számító alkatrészeket, és azokból készítik az egyik legbiztonságosabb és legenergiatakarékosabb hõszivattyús berendezéseket.
  Több mint 600-féle hõszivattyú készül a gyárkomplexumban. Egyaránt ki tudják elégíteni a családi házak és a több tízezer négyzetméteres ipari épületek fűtési igényeit, korszerű energiatakarékos hõszivattyús rendszerekkel.
  Különösen figyelemreméltó a világszabadalomnak számító kültéri és beltéri levegõkazán, ami o2még a –20 C-os levegõbõl is képes annyi energiát kinyerni, amivel egy 200 m-es családi ház fűtését és melegvízellátását biztosítja.

A kül- és beltéri levegõkazán (szinte minden energiánál olcsóbban működik).